Bejegyzések

127. Óceán mély interjú az autógyártókkal I.

2011, augusztus 23, kedd

“Meginterjúvoltam” az autógyártókat.

Volkswagen, Porsche, Ferrari, Ford, Toyota stb. Aki számít, az mind ott volt.

—————————————————————————————————————

A téma: Ügyfélszerzés az autógyártóknál!

(Talán nem vagy túlképzett az ügyfélszerzés terén és te is kapsz néhány hasznosítható nézőpontot…)

—————————————————————————————————————

Régi vagy új, mindegy csak ügyfél legyen.

Az autógyártók részvényesei furcsa mód, ugyanazt akarják, amit a kisvállalkozók: Profitot!

A részvényeseknek nem az van a fejükben, hogy “valahogyan éljünk túl” meg “bízunk benne, hogy majd az állam besegít” stb.

Számtalan autógyártó, minden idők legnagyobb profitját valósította meg a elmúlt időszakban, ezért gondoltam, csak tudnak valami okosat mondani a MarketingIskolás vállalkozóknak.

—————————————————————————————————————

Íme az interjú:

—————————————————————————————————————

Levente: Elsősorban, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásomat!

Autógyártók: Mi köszönjük a meghívást és örülünk, ha segíthetünk a MarketingIskola.ro olvasóinak.

Levente: Csapjunk is a lovak közé! Mi az oka annak, hogy az elmúlt időszakban, közületek sokan minden idők legnagyobb profitját valósítottátok meg?

Autógyártók: Nekünk nincs más választásunk. Muszáj profitot csinálni, mert ha nem, hőbörögnek a részvényeseink és a fejünket akarják, ha év végén nem elég zsíros az osztalék…

Levente: Jó-jó… ezt értjük. Minden vállalkozás akar profitot….

Autógyártók: Hát ez nem mindig úgy néz ki.

Ha akarnának profitot, akkor egyetlen tényezőre lenne téve az igazi fókusz: Az ügyfélszerzésre.

Ha profitot akarsz, akkor azon legyen a figyelmed, ami profitot hoz. Ez ennyire elemien egyszerű.

Mi, mint autógyártók, néha azt látjuk, hogy az erdélyi kisvállalkozók nem akarnak profitot csinálni. A mi tevékenységünk lényegi része arról szól, hogy legyen ügyfél. Az, hogy legyen termék, gyakorlatilag másodlagos a mi szempontunkból.

Levente: Ezt hogy értitek?

Autógyártók: Figyelj Levente! Egy autó megalkotása, nem nagy ügy. Eladni, már annál inkább. Nálunk úgy történnek a dolgok, hogy, azt még nem látjuk, hogy milyen autót fogunk gyártani, de azt már pontosan tudjuk, hogy kinek…

Levente: Itt a célközönségre gondoltok?

Autógyártók: Pontosan. Tudjuk, hogy milyen nemű lesz a vásárlónk, van-e családja, ha van akkor hány tagú, mennyit keres, mekkora távolságokon fogja használni az autót, főleg autópályán vagy inkább városban. Az az autó miért kell neki stb. Van egy pontos képünk, hogy milyen a vásárló, és neki készítjük az autót. Nem autót készítünk és erre keresünk majd vásárlót. Fordítva!

Levente: Ok, értem. Tehát a történet azzal kezdődik, hogy ki fogja megvenni a terméket? Ezen kívül még mi az ami fontos?

Autógyártók: Mivel köztünk van az egyik legnagyobb konkurenciaharc az egész világon, kiemelten fontos, a célközönség kérdése, de nem elég. A második lépés az, hogy ugyanannak a célközönségnek, ugyanarra a célra, még milyen termékek használatosak? Tehát, milyen versenytársakkal kell megküzdjünk?

1. Ha rossz versenytársat szúrunk ki magunknak, az öngyilkosság.

2. Ha azt hisszük, hogy nincs versenytárs, az öngyilkosság.

3. Ha ugyanolyan autót gyártunk, mind a versenytárs, akkor az öngyilkosság.

Tehát a megfelelően kiválasztott versenytárs autójához képest is mást, spécibbet kell majd gyártsunk. Ezért fontos az ipari kémkedés is…

Levente: Ahumm… ha jól értem, akkor ez a pozicionálás területe.

Autógyártók: Így van Levente. Szemüveges vagy, székely, régen az RMDSZ-nek dolgoztál, de nem vagy te hülye!

Valakire, valamire, valahogyan de lennie kell pozicionálásnak, egyébként már régen lehúztuk volna a rollót.

Levente: Ok. Eddig ott tartunk, hogy:

- tudjuk kinek akarunk majd autót eladni

- azt is tudjuk, hogy akinek el akarunk adni, ki és mit ajánl, hogy ahhoz képest mást adjunk.

Mi az ami még fontos? Nekiálltok végre kocsit csinálni?

Autógyártók: Neeem. Még nem. Összedobunk néhány rajzot, amit megszellőztetünk a világban és nézzük a visszajelzéseket…

Levente: Értem. És csak ekkor estek neki a gyártásnak…

Autógyártók: Még mindig nem. Ha biztatóak a visszajelzések, a rajzok alapján, akkor még mindig nem gyártani kezdünk, hanem összerakunk egy prototípust és azt mutogatjuk a világnak.

Levente: És ez mire való? Ha tudjátok, hogy kinek kell az autó és azt is tudjátok, hogy a versenytársakhoz képest, milyen nem szabad legyen és/vagy milyen kell legyen, akkor nem lehetne már nekiállni a gyártásnak?

Autógyártók: Nem… még nem! Az rendben van, hogy mi mit akarunk és kinek, de azt még nincs ahonnan tudjuk, hogy a potenciális vásárlóknak mi a reakciójuk… Tehát, mielőtt a költséges tervezésnek, majd gyártásnak nekifognánk, előbb lemérjük, hogy mit gondol a piac. Így egyik oldalon, minimalizáljuk a kockázatunkat, a másik oldalon pedig maximalizáljuk a potenciális bevételeket…

Levente: Ok. Ez is megvan. Van célközönségünk, van egy jól pozicionált elképzelésünk, majd ezt az elképzelést le is ellenőriztük és pozitív a visszajelzés. Mi következik?

Autógyártók: Hát, elkezdünk eladni…

Levente: Miii? De hiszen még sehol sincs autó! Mit adtok el? Innen kezdve még minimum 1 év, hogy a futószalagról legördüljön az első autó!

Autógyártók: Persze. Igazad van Levente… legjobb esetben, valóban 1 év múlva lesz ebből négykerekű. De mi a jobb? Az, hogy tervezünk, gyártunk, majd elkezdünk eladni, vagy az, hogy elkezdünk eladni és időközben tervezünk, gyártunk?

Levente: Azt hiszem, már értem. Tehát még távol van az autó attól, hogy tényleg piacra lehessen dobni, de már elkezditek beoltani a vásárlókat…

Autógyártók: Pontosan. Mire legördülhet az autó, már éhes tömegnek kell lennie. Ha nem, akkor majd egy fél évig kellene marketingezzünk, hogy ugyanazt az éhes tömeget megkapjuk.

Tudod, ilyenkor álcázott autókkal furikázunk, hogy a neten terjedjen a tesztelésnek a híre. Kémfotósokat engedünk közel magunkhoz. Ha nem jönnek, akkor készítünk mi magunkról kémfotókat stb.

Megjelenítünk néhány paramétert a majdani autóról, a motorokról stb. Gyakorlatilag, minimum 1 éven keresztül, folyamatosan szítjuk a tüzet, hogy akkor lobbanjon lángra amikor kell.

….

….

….

—————————————————————————————————————

Az interjú folytatódjon?

Szerinted, milyen elemek lesznek még benne?

Érdekel a véleményed!

Ja… és ha tetszik, nyomj egy Like/Tetszik gombot! Köszi!

126. Ellenőrizd le… tnyélge jó a terméked?

2011, augusztus 1, hétfő

Ez a bejegyzés egyeseknek talán nyaralásromboló lesz…

Nem idegesíteni akarlak, csak egy kicsit oda tenni a fókuszodat, ahova az jár. Ha első pillanatra, meg is bántódsz, talán mégis segítségedre lehet…

—————————————————————————————————————

“Levente! Az én termékem, a piacágon a legjobb!”

“A versenytársakhoz képest, jobb a minőségem…”

“Buták a vásárlók és csak későn veszik észre, hogy a mi cégünknek jobb az ajánlata…”

Ilyen és ehhez hasonló dolgot, gyakran hallok a Marketingiskolásoktól.

—————————————————————————————————————

Ku-tyát-nem-érdekli, hogy te mit gondolsz a vállalkozásod kínálatáról.

Az teljesen rendben van, hogy büszke vagy a cégedre, de a te véleményed, csak egyetlen véleménynek számít… És egynek is csak akkor, ha megvetted már a saját termékedet/szolgáltatásodat.

—————————————————————————————————————

A politikában, a kampány időszakában, számít a potenciális szavazók véleménye. Kampány után, viszont azoknak a véleménye kellene számítson, akik szavaztak. Ránk.

Amikor el akarjuk dönteni, hogy a termékünk tényleg rendben van-e vagy csak a magunk által felépített gépezetet dicsérjük túl, akkor is CSAK és kizárólag azoknak a véleménye számít, akik melletted tették le a voksukat, azaz nálad költötték el a pénzüket.

—————————————————————————————————————

A vásárlók mondják meg, hogy milyen a terméked. Az ők véleményük számít.

Mindegy, hogy az érdeklődők mit mondanak. Akik igénybe vették a szolgáltatásodat, megvették a termékedet. Ők számítanak, ők döntik el, hogy jót, átlagosat vagy rosszat teszel a piacra.

1. Habzó szájjal, visszahozzák a terméket, telefonon panaszkodnak

Ha ilyesmi gyakran megesik nálad, akkor ott variálhatunk marketing varázslatokkal. Ennek így sok értelme nincs és nem is lesz…

2. Habzó szájjal panaszkodnak, de nem neked

Nem látják értelmét, félnek, unják, hogy neked mondják el a véleményüket, de fűnek-fának elmesélik, hogy hol nem kell elkölteni a pénzt: Nálad.

Itt is fölösleges a marketing. Ha több vásárlót hozunk neked, akkor csa többen fognak utálni.

3. Nem panaszkodnak, nem dícsérnek

Kaptak egy átlagos, vagy átlagon aluli szolgáltatást, terméket, de nem sírnak. Megszokták, hogy a pénzükért éppen csak hogy kapnak valamit. Legyintenek: “Ez Románia…” vagy “Ezen és ezen a piacágon, úgyis csak ezt kapom, bárkinél vásárolok…”

Ha ilyen a terméked, akkor sok sok idővel, pénzzel, munkával lehet ügyfeleket bevarázsolni, de az igazi hasznot soha nem könyvelheted el. A pozitív szájreklám, a visszatérő ügyfelek tortaszeletét, soha nem kaphatod meg.

4. A többnyire megelégedettek

A piacágadhoz képest, jobbat kaptak. Nem annyira jót, hogy fejüket körbemosolyogva, mindenkit hozzád küldjenek pénzt költeni, de itt már van potenciál.

Itt ha egy picit hozzápiszkálunk a termékfejlesztéshez, a vásárlási élmény fokozásához, akkor azt érezzük, hogy a marketing, nagyon, de nagyon hatékony!

5. A megelégedettek

Boldog ügyfelek sora, akik kérés nélkűl reklámoznak téged. Várják a következő termékedet, hogy azt is megvehessék.

Ha felhívod őket akkor örülnek a hívásodnak. Ha meglátogatod őket, akkor mindent félretesznek, hogy veled egy kicsit beszélhessenek.

Itt sem nagy ügy, kicsi gázfröccsel (marketing fröccsel) többet kihozni a gépezetedből…

6. Az evangelisták

Őket nem kell te hívd, te keresd. Hívna és keresnek maguktól. Hálásak, hozzák az újabb és újabb ügyfeleket.

Ha kapnak egy ajánlatot a versenytársadtól, akkor olvasás nélkűl elküldik neked. Majdnem kémkednek helyetted.

Nem kérdőjelezik meg az áraidat. Segítenek a termékfejlesztésedben. Ötleteket hoznak: Pl. nyaralás alatt látnak érdekességeket, amit te hasznosíthatsz.

Folyamatosan beszámolnak, hogy a nálad elköltött pénz, milyen jó üzlet volt számukra.

—————————————————————————————————————

(Ezt a blogbejegyzést, a MarketingIskola evangelistái ihlették.)

—————————————————————————————————————

A te terméked/szolgáltatásod, melyik kategóriába tartozik?

A fenti 6 szám közül, minél nagyobbat tudsz a vállalkozásod mellé biggyeszteni, annál biztosabb a jövőd.

Ha az 1-es vagy a 2-es szám gyakori nálad, akkor csüccs le és “Újratervezés”. Az egész üzleti koncepciódat nézegesd meg mihamarabb, mert ha nem, akkor biztosan el fog fogyni a céged.

Amennyiben a 3-as vagy a 4-es illik rád, ne a szervezeteden dolgozz, ne a pénzügyeiddel matass. Szedd rendbe az ajánlatodat és mutass újat a piacágadnak.

Ha az 5-ös vagy a 6-os a legjellemzőbb rád, akkor: Gratula és tapsvihar! Csak így tovább. Bármit csinálsz, semmi különösebb változást ne vezess be. Óvatosan marketingezz és nézd a számokat. Ami működik, azt erősítsd meg. Ami nem, azt dobd ki és vegyél helyette két új marketing eszközt…

—————————————————————————————————————

Ja… és bármilyen számot tettél a vállalkozásod elé, minden bizonnyal protekcióztál magadnak. Nézd meg az eggyel kisebb számot…

125. Piaci rés helyett, piaci csűrkapu! (álá MarketingIskola.ro)

2011, július 11, hétfő

Csak kicsit be kell menni Bukarestbe, araszolni a csúcsforgalomban és érdekességekre tud rájönni az ember…

avagy, Hogyan építsünk Bussinest az állami inkompetenciára?

1. Belügyminisztérium:

Érdekes látvány, ahogy Bukarest minden harmadik utcasarkán egy őrző-védő vállalkozás autója parkol. Vigyáz a rendre, a rendőrség helyett.

Az embereknek fontos a vagyonuk. Ha nem érzik biztonságban (ergo nem bíznak az államban), akkor inkább plusz pénzt varázsolnak elő és őrző-védő cégekre támaszkodnak.

2. Állami nyugdíjbiztosítók:

Ha az állam ezt nem képes megoldani, akkor inkább teret enged a magánszférának. Ilyenkor ezt mondja az állam: “Rossz gazda vagyok, és, bár az én feladatom lenne,  helyettem intézzétek el a nyugdíjak kérdését!”

3. Import-export admin kötelezettség:

Az aki kicsit komolyabb összegekre importál, a Statisztikai Hivatalnak kell leadjon, agyatlan listákat, számokat, egy nem felhasználóbarát weboldalon keresztül. Tehát az állam kér adatot, de ahhoz már inkompetens, hogy a cégek által leadott dokumentumokból kiszedje a számára érdekeseket.

Inkább kötelezettséget ró a vállalkozók nyakára. Nekik erre nincs idejük és inkább megkérik “Gizikét”, hogy csinálja meg helyette. És íme, az állam megint bussinest csinált egyeseknek. (Ebben az értelemben a “Gizikéknek”)

4. Oktatás:

Elvileg az állam feladata lenne, hogy megszervezze, megoldja az oktatás kérdését. Mivel ebből a szempontból (is) inkompetens az állam, virágzik a magánoktatás minden ága-boga.

5. Pénz

Nem tudom, hogy a PPT konstrukciók mennyire ismerősek, de ez is arról szól, hogy valamilyen problémát az állam nem tud megoldani, és a magánszférát bevonja a játékba…

6. A jogszabályok

Elvárják tőlünk, hogy tartsuk be a jogszabályokat, de nem létezik egy olyan rendszer, ahol érthetően és átláthatóan a ránk vonatkozó jogszabályoknak utána nézhetünk.

Ennek eredményeképpen, jól keresnek azok a vállalkozások, akik az újabb és újabb jogszabályokat aktualizálják, majd jó pénzért, hozzáférést adnak az embereknek.

7. …

8. …

9. …

—————————————————————————————————————

Most hagyjuk ki azt a részt, hogy: “Jaj, jaj milyen szomorú világban élünk!”

Ez egy milliméterrel sem fog előbbre vinni.

Nyavalygásból szép eredményeket, soha nem láttam…

—————————————————————————————————————
Szóval…

1. Vannak problémák, amelyeket az állam kellene orvosoljon

2. Egy sor problémát az állam nem, vagy csak részben képes megoldani

3. Ezek megoldatlan problémák, amelyek fájnak az embereknek

4. Van probléma, nincs megoldva, ha ez fáj, akkor erre hajlandóak vagyunk pénzt áldozni.

—————————————————————————————————————

Házi Feladatként, nézd meg:

- Mi az amit már most, vagy előbb-utóbb az állam valamilyen szinten kienged a kezéből?

- Építs erre bussinest

- Ha jól és időben gondolkodsz, akkor az öledbe hull egy hatalmas piac

—————————————————————————————————————

Jó munkát!

124. Kína matat…

2011, június 29, szerda

Nézegetem az elmúlt pár nap történéseit…

Made In China - www.marketingiskola.ro

A kínai miniszterelnök, úgy jön-megy Európában, mint használt kocsi vásárló az autók között:

1. Angliával megegyeznek, hogy közel duplázni fogják a két ország közti kereskedelmi forgalmat.

2. Németországgal, több milliárdos megállapodást kötöttek.

3. Magyarországhoz is biztosan hozzá matatnak, csak még azt nem lehet tudni, hogyan és mennyire?

4. Közben tapogatóznak, hogy a Görög államadósság (legalább egy részét) felvásárolják.

5. Nagyköveten keresztül megüzenik, hogy a román autópályában is érdekeltek lehetnek…
—————————————————————————————————————
Valahogy így képzelem a befektetőket, akik a gondban lévő cégek között sétálnak és azon filozofálnak, hogy melyikbe fektessenek?

Melyik fog a leghamarabb profitábilis lenni, hogy a befektetett pénzt kamatostól kivegyük?

És Kínának, tökéletesen igaza van!
Kényelmes tárgyalási pozícióban van, mert gondban lévő országokkal tárgyal.
(Mert, ha valaki nyakig a xarban van, akkor ugye sok mindent megad, hogy kirángassák onnan…)
—————————————————————————————————————
De honnan van válság(??) környékén “plusz” 3 ezer milliárd Dollárja Kínának, amikor Európa, Amerika éppen csak hogy felszínen tud maradni?

Számtalan oka van annak, hogy Európa, Amerika szenved. És számtalan oka van annak is, hogy Kína, köszöni szépen jól van.

Egyetlen tényezőre vinném rá a fókuszt.

Ez pedig Kína vezetése, irányítása.
Kínát kicsit úgy vezetik, ahogy a vállalkozásokat kellene.
Amíg törékenyek, gyengék vagyunk, addig nem élünk nagy lábon, amikor megerősödünk, akkor a pénzünket nem elherdáljuk, hanem olyan helyre tesszük, hogy ennek hatására, még erősebbek lehessünk.

Egy kis céget is így kellene vezetni: határozottan és kissé diktatórikusan.
—————————————————————————————————————
Vagy…
Vagy lehet azt is csinálni, amit Európa, Amerika gyakorol.
Demokrácia, ami jelen pillanatban, azt jelenti, hogy a semmittevő is és a szorgos ember is ugyanannyi joggal rendelkezik, a jövő meghatározása szempontjából.
—————————————————————————————————————
Vezetés szempontjából, egy vállalkozásban is el lehet játszani, azt amit Kína.
Tudatosan, keményen és nem lagymatagul, megalkuvó módon vezetni.
A vállalkozásod szempontjából is dönteni kell, és nem a között, hogy: “Iszik vagy vezet?”, hanem, hogy Vezetsz vagy Vezetnek?
—————————————————————————————————————
Tanuljunk Kínától:

1. Vezetni – tudatosan és erős kézzel

2. A stabilitásunk függvényében bánni a pénzünkkel
(Előbb termelünk valahogy, majd kezdünk minőséget termelni és tőkét felhalmozni, ezután befektetünk és ezután lehet szó róla, hogy jól éljünk…)

123. “Minden tárgy az ami és nem más!”

2011, június 23, csütörtök

“- Jó napot kívánok! Minden tárgy az ami és nem más!”

Kilencedik osztályos koromban, a fenti gondolattal indított a logika tanár…

—————————————————————————————————————

Logikus… nem?

Minden tárgy az ami és nem más.

Minden termék az ami és nem más.

Minden vállalkozás az ami és nem más.

—————————————————————————————————————

A vállalkozók, jogosan dühösek, amikor a valamivel drágább, de lényegesen jobb minőségű terméke helyett, mást választanak.

Persze később az ügyfél is rájön, hogy jobban járt volna, ha a valamivel drágább terméket választja, de késő bánat neki is és a vállalkozónak is.

—————————————————————————————————————

Alap szabály I.

Az ügyfél, a LÉTEZŐ adataihoz, információihoz, tapasztalataihoz hasonlítja a termékeket. A vállalkozó (minden bizonnyal) szakértő a maga területén és látja a különbségeket. Mivel az ügyfélnek nincs elég információja, ő nem látja (annyira) a különbségeket.

Alap szabály II.

Hogy az ügyfél is hozzád hasonlóan lássa a termékedet, ADATOKAT kell adni neki. (Ha nem hajlandó meghallgatni az adatokat, akkor még annyira sem bízik benned, hogy információt fogadjon el… hogyan beszélünk arról, hogy a pénzét ott hagyja?)

Alapszabály III.

Ha az ügyfélnek nem sikerül adatokat csempészni az kobakjába, akkor megy a feje után és nem biztos, hogy a saját szemszögéből a legjobb döntést hozza meg.

—————————————————————————————————————

És a vállalkozók, mit csinálnak?

Nem mindig van elegendő adat a tarsolyukban és pontosan ezért, nem mindig a legjobb döntést hozzák.

(Úgy tanítják, hogy most kellene megveregessem az olvasó vállát, miszerint: “Nincs ahonnan vállalkozói kultúránk legyen…”, “Nem a vállalkozók hibája, hogy nem ismerik a legjobb stratégiákat pénzügyek, munkatársak, marketing, stb. témakörében…”

Ma a vállon veregetés elmarad.)

Most őszintén: Te honnan tudod, hogy jó vagy rossz vállalkozó vagy?

- A profit alapján? És honnan tudod, hogy az elmúlt pl. 4 évben, nem lehetett volna kétszer ennyi profitod?

- Az alapján, hogy főnök vagy? És honnan tudod, hogy az ahogy “főnökösödsz” az jó? Nem lehet, hogy fele ennyi idővel is elérhetőek ugyanazok az eredmények?

—————————————————————————————————————

Az ügyfelek néha kicsesznek magukkal, mert mennek a fejük után és úgy vásárolnak. Ha pórul járnak, akkor vakarják a fejüket, de akkor már késő…

A vállalkozók is kicsesznek magukkal néha, mert mennek a fejük után és úgy vezetik a vállalkozásukat. Ha meg pórul járnak, akkor vakarják a fejüket, de akkor már késő…

—————————————————————————————————————

Minden vállalkozás az ami és nem más.

És minden vállalkozó azt a vállalkozást érdemli, ami van neki és nem mást.

És minden vállalkozó, csak és kizárólag a tudása, az információi alapján tud egy profitábilisabb, kényelmesebb és hálásabb vállalkozást vezetni és nem más által.

—————————————————————————————————————

Amúgy július első két hetében mit csinálsz?

Csinálhatok programot neked?


122. Ne legyen igaza Farkas Leventének…

2011, május 23, hétfő

Talán ez az első alkalom, amikor nagyon szeretném, hogy NE legyen igazam.

Remélem, rosszul látom, érzem a történéseket.

—————————————————————————————————————

I. Mi volt?

Ha megnézem ennek az országnak a 2008 (válság) előtti időszakát, akkor mit láttunk? “Magától” ment a gazdaság. A bankok finanszíroztak “mindent ami mozgott”. Az állam impotenciája nem tűnt fel(annyira). Bármilyen rossz, bármennyire nem hatékony egy szervezet működése, nem vevődik észre, amíg van pénz.

Ugyanez volt a Román Állammal is. Drága a működtetése, nem oda fektetik a bejövő pénzt ahova kellene stb. de nem látszik, mert van pénz.

—————————————————————————————————————

II. Mi lett?

Teljesen mindegy, hogy mi volt az oka, de a piacról “eltűnt” a pénz. Ha egy szervezet, a korábbi időszakához képest, kevesebb bevételből kell működjön, rögtön észrevevődik, hogy nem hatékony.

Ez történt a Román állammal is, kevesebb pénzből kellett működjön. De az állam nem a működését optimalizálta elsősorban, hanem pénzt szerzett, hogy a nem megfelelő működést finanszírozza. Vettünk fel kölcsönt, szívattuk a vállalkozókat. Magyarán: kölcsön pénzből és a létező gazdaság szorításával pótoltuk a szervezeti impotenciát.

—————————————————————————————————————

III. Mivel ez nem volt elég…

Kicsit megkapirgáltuk a szemétdombot. (Nyugdíjak, közalkalmazottak stb.) Az a baj, hogy a szemétdomb megkapirgálásától nem tűnik el a szemét.

Tehát, most van egy olyan országunk, amely még mindig távol áll az optimális, megfelelő működéstől, de legalább van még egy kis adósságunk is.

—————————————————————————————————————

IV. Mi van most?

1. A bankok megint elkezdték finanszírozni a vállalkozókat. Az elmúlt 2 hétben egyre több forrásból hallom, látom ezt.

Szerinted azért kezdik megint finanszírozni, mert a piac olyan állapotba került, hogy stabilan finanszírozható? Mi változott, amiért az elmúlt 1-2 hónapban stratégiát váltottak és tolják ki a pénzt a piacra?

2. Ezen kívül, vannak vállalkozók is, akik az elmúlt 2 évben, megtanultak kicsivel hatékonyabban dolgozni. Megtanultak a létező piacból megélni.

3. Ezen kívül, van egy olyan országunk, amely még mindig távol áll a megfelelő működéstől, de ráijesztett egyes társadalmi rétegekre.

—————————————————————————————————————

V. Mi lesz?

Egy év múlva választások vannak.

Szerintem ez az oka annak, hogy a bankok megint tolnak pénzt a piacra. Így majd negyedévenként el tudják mondani a politikusaink, hogy: “Kilábaltunk a válságból, a negyedéves mutatók szerint jó irányba haladunk!”

De, miért lábaltunk ki? Mi az oka annak, hogy fejlődik a gazdaság?

1. Egyre több vállalkozás jön létre, egyre többet keresnek, egyre hatékonyabban működnek és ezért egyre többet adóznak?

Az állam az adóból él. Az adó pedig a vállalkozóktól jön. (Vagy direkt módon vagy az alkalmazottakon keresztül.)

2. Vagy inkább azért “fejlődik” a gazdaság, mert sokkal, de sokkal hatékonyabban működik az állam? Kevesebb a kiadása, a bevételét meg úgy fekteti be, hogy az további bevételeket eredményezzen?

3. Vagy inkább azért fejlődik a gazdaság, mert a bankok megint nekiállnak pénzt tenni a piacra?

Ha már most “mesterséges módon” kerül pénz a piacra akkor az elkövetkezendő 1-1,5 év szépen fog kinézni a számok szemszögéből, de NEM azért, mert mi változtattunk valamit!

—————————————————————————————————————

VI. És mi lesz a választások után?

Tetszik, nem tetszik, az a működési mechanizmus, amit az állam csinál, fenntarthatatlan.

Míg a világ s két nap, ezt a fenntarthatatlan állapotot nem tudja finanszírozni:

- kölcsönből

- szívatott vállalkozókból

Tehát, választások után:

- vagy további kölcsönt veszünk fel egy inkompetens szervezet fenntartására

- vagy csődbe megy az ország

- vagy népszerűtlen döntések sorozatát hozzák meg. Ne higgyük, hogy az eddigi népszerűtlen döntések, IGAZÁN népszerűtlen döntések voltak. Ez a szemétdomb megkapirgálása volt… megnézték, hogy mi a tolerancia szint és mikor vesszük a kapát kézbe és megyünk ki az utcára…

—————————————————————————————————————

VII. Mit teszek én?

Teljesen mindegy, hogy mi történik, piac mindig van. Van amikor kicsi, van amikor nagy, van amikor könnyebben lehet haladni, van amikor nehezebben, DE PIAC MINDIG VAN.

Az alap kérdés mindig az, hogy a LÉTEZŐ piacból, ki, mekkora szeletet képes kiszakítani magának?

Ezek alapján, mit teszek én? Beruházok.

Beruházok a saját tudásomba, a munkatársaimba, hogy a leglehetetlenebb piaci körülmények között is eredményesen tudjak dolgozni.

Beruházok, hogy a leglehetetlenebb piaci körülmények között is:

- a létező – mindegy, hogy milyen – piacnak megfelelő termékem/szolgáltatásom legyen

- a létező – mindegy, hogy milyen – piacnak megfelelő eszközökkel, stratégiákkal de ügyfeleim legyenek

- jól képzett, motivált munkatársaim legyenek, akik segítségével, haladni tudok (Ha szeretnél, velünk, a vállalkozókért dolgozni, akkor KLIKK IDE!)

—————————————————————————————————————

Ha hozzászólsz, akkor nyavalygás, sírás, “el kell költözni ebből az országból”, “idióta minden politikus” nem kell. Ha úgy látod, hogy hibás, hiányos a helyzetelemzésem, jövőképem, akkor viszont igen-igen érdekel a véleményed!

121. Az ideális weboldalkészítő

2011, május 19, csütörtök

FRISSÍTVE:

Ehhez a bejegyzéshez, a hozzászólásokat lezártuk.

Köszönöm minden hozzászólónak a megosztott gondolatokat.

—————————————————————————————————————

Az előző – “120. Kit kell megsapkázni, ha nem eredményes a marketing?” – bejegyzés folytatása…

—————————————————————————————————————

Aki azt gondolja, hogy az ő üzlete az internet és egyik eszköze – a weboldal – nélkül működik, az buta.

Aki azt gondolja, hogy CSAK az interneten áll vagy bukik az üzlete, az is…

—————————————————————————————————————

Tudod, hogy mi a legjobb a Nő – vagy éppen Pasi – ideálokban?

Az, hogy tudjuk, mit kell keresni.

Nos ugyanez a helyzet az ideális weboldalkészítővel is. Ha tudjuk, hogy az milyen, akkor tudjuk, hogy mit kellene keresni.

—————————————————————————————————————

Nos, akkor vegyük egyesével az ideális weboldalkészítőt vagy a weboldalkészítő cégét:

I. Érdekli őt a Te vállalkozásod. Olyan ez mint a fodrász. Ha nem érdekli őt, hogy mi lesz a fejszőrzeteddel, akkor megnyír. Ha érdekli őt, akkor frizurát csinál. Nagyon nem mindegy.

II. Tudja, hogy a Te vállalkozásod miben különleges az összes hozzád hasonlóhoz képest. (Ha “lapos”, “egyencég” vagy, akkor megteszi a javaslatait…)

III. Tudja, hogy a Te ajánlatod - amivel megtámadod a piacot – miben más az összes piacon lévő ajánlathoz képest. Ha “lapos”, “unalmas”, ajánlattal támadod a piacot, akkor megteszi a javaslatot. Hiszen, ő pontosan (kellene) tudja: Átlagos ajánlatnak, kiváló és költséges marketing kell, hogy eredményes lehessen egy vállalkozás.

IV. Ismeri a versenytársaidat. Ha nem ismeri, akkor hogy adjon eszközt a kezedbe, amely jobb online jelenlétet biztosít számodra?

V. Ismeri a célközönségedet. Ha nem ismeri, akkor hogy rakjon össze egy olyan eszközt, amely a Te célközönségedhez szól?

—————————————————————————————————————

Nem gerinctelen az az ajtó-ablak készítő, aki a ház alapja, tervrajza nélkül, leteszi a telkedre a nyílászárókat és kéri a pénzét?

Nincs alap, nincs rajz, de:

- “A megrendelő azt mondta, hogy ez és ez kell…”  vagy

- “Én tudom, hogy annak a háznak hogyan kell kinézzenek az ajtajai, ablakai.”

Készen van az összes nyílászáró és erre kellene rátervezni, ráépíteni az ajtókat, ablakokat? Ez szerinted így rendben lenne?

Az a weboldalkészítő, amely a fenti 5 pont ismerete nélkűl, nekiáll honlapot készíteni:

- vagy buta (Fogalma sincs, hogy mi az online jelenlét lényege, alapja, működésének a mechanizmusai)

- vagy átver (Tudja, hogy amit csinál, az nem jó, de attól még az informálatlan ügyfelekből, jól él…)

—————————————————————————————————————

“Ugorgyunk”, mert az ideális weboldalkészítőnek vannak további jellemvonásai is…

Itt tartunk:

- érdekli őt a sikered

- szól és súg, ha azt látja, hogy lassan, költségesen marketingelhető a céged

- szól és súg, ha azt látja, hogy az ajánlatod nem elég vonzó a piacod számára

- utána néz a versenytársaidnak

- utána néz a célközönségednek

Természetesen, az előbbi adatokat TE is leteheted az asztalára, de ha IGAZÁN jó munkát akar végezni, akkor leellenőrzi. (Fától az erdőt szindróma, elfogultság stb.)

Nos, nézzük… mit tud még az ideális weboldalkészítőnk?

VI. Nem sablonmunkát végez. Pontosan tudja, hogy a Te vásárlóid, talán a versenytársaid weboldalára is ránéz és ahhoz képest egy új, egy más, egy különböző struktúrát, designt kell adjon.

(Persze, ha nem érdekli a sikered, akkor nem fog sem a versenytársaid után nézni, sem pedig alkotni. Letölt az internetről egy sablon, egyet pofoz rajta és eladja neked…)

VII. Tesztel. (Tudja, hogy ez mit jelent és azt is, hogy ezt hogyan kell csinálni.) Hogyan éreznéd magad, ha olyan repülőgépben kellene utazz, amelyet soha nem teszteltek?

És milyen érzés, olyan weboldallal rendelkezni, amely nem volt tesztelve?

Az, hogy a megrendelőnek (Neked) tetszik, sajnos senkit nem érdekel. A létező és a potenciális vásárlóknak kell tetszen, nem neked, nem a munkatársadnak és főleg nem a készítőjének.

Minimum 5 évig, garantálja, hogy a weboldalad működőképes lesz.

VIII. Utánkövet, csíszol

Semmi sem állandó. A jól összerakott, agyontesztelt weboldal sem.  Dolgozni, csiszolni kell rajta, hogy toppon lehessen.

Az ideális weboldal olyan, mind 100 000 szórólap a pincében. Ha nem kerül az emberek kezébe, akkor teljesen fölöslegesen létezik. Ezt a weboldalkészítő tudja, el is mondja neked és segít is.

IX. NEM hazudik! Furcsa mód, ez is az ideális weboldalkészítő jellemvonása. Pl. nem mond olyat, hogy ismeri a Google rendszerét. És olyat sem mond, hogy: “Azt nem lehet megcsinálni!” Amit az emberi elme kitalál, azt le lehet programozni. A kérdés csak az, hogy mennyi idő alatt?

X.  NEM olcsón dolgozik. Igen. Jól olvasod.

MIN-DEN weboldalkészítő, aki 100 – 300 Euróért weboldalt készít, a fentiek közül 5-6 pontot ki kell spóroljon. Az eredmény is olyan…

Az a gond, hogy pl. egy kalapácsot kézbe veszel és el tudod dönteni, hogy ennek a nyele 3 ütés után a kezedbe fog maradni vagy sem?

Egy weboldal kapcsán ezt nem tudod megtenni. Ha olcsót veszel, akkor a weboldal “nyele” a kezedben fog maradni. Lesz honlapod, csak sajnos nem sok mindenre jó…

XI. A fentieket szerződésben vállalja

“A szó elszáll. Az írás megmarad.” Nem én találtam ki…Mesélni mindenki tud, de felelősséget, garnciát vállalni a munkáért, amit elvégeztünk, már kevesebben…

XII. Leellenőrizhető

Az internet egy kommunikációs csatorna. A weboldal egy eszköz. Az eszköz segítségével – remélem – Több vásárlót, Több profitot akarsz. Kérj referenciát a weboldalkészítő jelöltedtől. Hívd fel a referenciák tulajdonosait és kérdezd meg: “Kb. mennyi pénzt keresett a weboldalával?” és “Ha még egyszer weboldalt készíttetne, akkor ugyanazzal a céggel készíttetné?” (Fontos, hogy az előbbi sorrendben kérdezd meg a referenciaként felhozott cégeket…)

Ja… és előleget fizethetsz, a weboldalkészítődnek, de ha vér cseppen a szeméből, akkor se fizess 30-50%-nál többet, amíg nem látod, hogy a kezedbe van egy működőképes eszköz.

—————————————————————————————————————

Bővítenéd a listát?

Szűkítenéd?

Vannak jó tapasztalataid? És rosszak?

—————————————————————————————————————

FRISSÍTVE:

Ehhez a bejegyzéshez, a hozzászólásokat lezártuk.

Köszönöm minden hozzászólónak a megosztott gondolatokat.

Aki azt gondolja, hogy az ő üzlete az internet és egyik eszköze – a weboldal – nélkűl működik, az buta.

Aki azt gondolja, hogy CSAK az interneten áll vagy bukik az üzlete, az is…

—————————————————————————————————————

Tudod, hogy mi a legjobb a Nő – vagy éppen Pasi – ideálokban?

Az, hogy tudjuk, mit kell keresni.

Nos ugyanez a helyzet az ideális weboldalkészítővel is. Ha tudjuk, hogy az milyen, akkor tudjuk, hogy mit kellene keresni.

—————————————————————————————————————

Nos, akkor vegyük egyesével az ideális weboldalkészítőt vagy a weboldalkészítő cégét:

I. Érdekli őt a Te vállalkozásod. Olyan ez mind a fodrász. Ha nem érdekli őt, hogy mi lesz a fejszőrzeteddel, akkor megnyír. Ha érdekli őt, akkor frizurát csinál. Nagyon nem mindegy.

II. Tudja, hogy a Te vállalkozásod miben különleges az összes hozzád hasonlóhoz képest. (Ha “lapos”, “egyencég” vagy, akkor megteszi a javaslatait…)

III. Tudja, hogy a Te ajánlatod - amivel megtámadod a piacot – miben más az összes piacon lévő ajánlathoz képest. Ha “lapos”, “unalmas”, ajánlattal támadod a piacot, akkor megteszi a javaslatot. Hiszen, ő pontosan (kellene)tudja: Átlagos ajánlatnak, kiváló és költséges marketing kell, hogy eredményes lehessen egy vállalkozás.

IV. Ismeri a versenytársaidat. Ha nem ismeri, akkor hogy adjon eszközt a kezedbe, amely jobb online jelenlétet biztosít számodra?

V. Ismeri a célközönségedet. Ha nem ismeri, akkor hogy rakjon össze egy olyan eszközt, amely a Te célközönségedhez szól?

—————————————————————————————————————

Nem gerinctelen az az ajtó-ablak készítő, aki a ház alapja, tervrajza nélkűl, leteszi a telkedre a nyílászárókat és kéri a pénzét?

Nincs alap, nincs rajz, de: “A megrendelő azt mondta, hogy ez és ez kell…” vagy “Én tudom, hogy annak a háznak hogyan kell kinézzenek az ajtajai, ablakai.”

Készen van az összes nyílászáró és erre kellene rátervezni, ráépíteni az ajtókat, ablakokat?

Az a weboldalkészítő, amely a fenti 5 pont ismerete nélkűl, nekiáll honlapot készíteni:

- vagy buta (Fogalma sincs, hogy mi az online jelenlét lényege, alapja, működésének a mechanizmusai)

- vagy átver (Tudja, hogy amit csinál, az nem jó, de attól még csinálja…)

—————————————————————————————————————

“Ugorgyunk”, mert az ideális weboldalkészítőnek vannak további jellemvonásai is…

Itt tartunk:

- érdekli őt a sikered

- szól és súg, ha azt látja, hogy lassan, költségesen marketingelhető a céged

- szól és súg, ha azt látja, hogy az ajánlatod nem elég vonzó a piacod számára

- utána néz a versenytársaidnak

- utána néz a célközönségednek

Természetesen, az előbbi adatokat TE is leteheted az asztalára, de ha IGAZÁN jó munkát akar végezni, akkor leellenőrzi. (Fától az erdőt szindróma, elfogultság stb.)

Nos, nézzük… mit tud még az ideális weboldalkészítőnk?

VI. Nem sablonmunkát végez. Pontosan tudja, hogy a Te vásárlóid, talán a versenytársaid weboldalára is ránéz és ahhoz képest egy új, egy más, egy különböző struktúrát, designt kell adjon.

(Persze, ha nem érdekli a sikered, akkor nem fog sem a versenytársaid után nézni, sem pedig alkotni. Letölt az internetről egy sablon, egyet pofoz rajta és eladja neked…)

VII. Tesztel. (Tudja, hogy ez mit jelent és azt is, hogy ezt hogyan kell csinálni.) Hogyan éreznéd magad, ha olyan repülőgépbe kellene utazz, amelyet soha nem teszteltek?

És milyen érzés, olyan weboldallal rendelkezni, amely nem volt tesztelve?

Az, hogy a megrendelőnek(Neked) tetszik, sajnos senkit nem érdekel. A létező és a potenciális vásárlóknak kell tetszen, nem neked, nem a munkatársadnak és főleg nem a készítőjének.

VIII. Utánkövet, csiszol

Semmi sem állandó. A jól összerakott, agyontesztelt weboldal sem.  Dolgozni, csiszolni kell rajta, hogy toppon lehessen.

Az ideális weboldal olyan, mind 100 000 szórólap a pincébe. Ha nem kerül az emberek kezébe, akkor teljesen fölöslegesen létezik. Ezt a weboldalkészítő tudja, el is mondja neked és segít is.

IX. NEM hazudik! Furcsa mód, ez is az ideális weboldalkészítő jellemvonása. Pl. nem mond olyat, hogy ismeri a Google rendszerét. És olyat sem mond, hogy: “Azt nem lehet megcsinálni!” Amit az emberi elme kitalál, azt le lehet programozni. A kérdés csak az, hogy mennyi idő alatt?

X.  NEM olcsón dolgozik. Igen. Jól olvasod.

MIN-DEN weboldalkészítő, aki 100 – 200 Euróért weboldalt készít, a fentiek közül 5-6 pontot ki kell spóroljon. Az eredmény is olyan…

Az a gond, hogy pl. egy kalapácsot kézbe veszel és el tudod dönteni, hogy ennek a nyele 3 ütés után a kezedbe fog maradni vagy sem?

Egy weboldal kapcsán ezt nem tudod megtenni. Ha olcsót veszel, akkor a weboldal “nyele” a kezedben fog maradni. Lesz honlapod, csak sajnos nem sok mindenre jó…

120. Kit kell megsapkázni, ha nem eredményes a marketing?

2011, május 10, kedd

(Ez a bejegyzés, nem neked szól, ha:

- nincs időd alaposan megrágni és csak át akarod szaladni

- még mindig magyarázni kell, hogy a piaccal kommunikálni kell

- még mindig azzal altatod magad, hogy: “Majd az idő, mindent megold…”)

Összefüggéssorozat

1. A vállalkozóknak van termékük/szolgáltatásuk.

2. A weboldal, szórólap stb. készítők és te is azon dolgoztok, hogy a termék/szolgáltatás üzenetét, el lehessen juttatni a világnak.

3. Vannak a csatornák, amelyekre fel lehet tenni az üzenetet. (Pl. Értékesítő, internet, TV, rádió, ujság, egy portálon elhelyezett reklám, keresztmarketing partner stb.)

—————————————————————————————————————

1. A terméket, azért teszem ki a polcra, mert ettől bevételnövekedést várok.

2. Pl. a weboldalkészítőnek, azért fizetek, mert a weboldal hatására, bevételnövekedést várok.

3. A kommunikációs csatornának (tv, rádió, ujság), azért fizetek, mert a nála elhelyezett üzenetből, bevételnövekedést várok.—————————————————————————————————————

1. Ha átlagos a termékem/szolgáltatásom, akkor azt toldozhatjuk, foldozhatjuk, hogy ajánlatként jól nézzen ki! Még rövid távon is nagyon nehezen fenntartható ez. (Van olyan ügyfelünk, akinek a termékéért ÉN merek vállalni 200%-os pénzvisszafizetési garanciát. Na, EZ a jó termék.)

2. Ha nem megfelelő üzenetet teszek fel, a megfelelő csatornára, akkor sem lesz bevételnövekedés.

3. Ha nem megfelelő csatornára teszem fel az üzenetet, akkor nem lesz bevételnövekedés.

A fenti három gondolatot olvasd el még egyszer…

Ha az ajánlatom nem elég vonzó, akkor fölösleges a:

- kiváló termék

- kiváló üzenet

- kiváló csatorna, amelyen továbbítom az üzenetet.

Kicsit bonyolítsuk, de közben tisztítsunk, egyszerüsítsünk is:

1. Ha egy vállalkozásnak nincs, vagy nem jó a hírneve, akkor nem vásárolok

2. Ha a termék nem kell nekem, akkor nem vásárolok. Mindegy, hogy milyen a vállalkozás híre.

3. Hiába van jó hírneve a vállalkozásnak, hiába a jó termék, amelyre szükségem van, ha nem jó, ha SZÁMOMRA nem vonzó az ajánlat.

4. Lehet jó hírnevű a válallkozás, nekem megfelelő a termék, kiváló az ajánlat. Ha ennek az ajánlatnak a híre valamilyen csatornán nem jut el hozzám, akkor a pénzem a zsebemben marad.

5. Jó hírnevű vállalkozás, pontosan nekem megfelelő termék, kiváló ajánlat és el is jut hozzám a híre. Nem fogok vásárolni, ha nincs pénzem. Ebben az esetben:

a. Rosz emberhez jutott el a terméknek a híre, hiszen nem engedhetem meg magamnak azt a terméket.

b. A hír jó emberhez jutott, mert van pénzem, de nem AZT a terméket tudom megvásárolni, amelyet felajánlottak nekem.

—————————————————————————————————————

A fentiekből, bogozd ki magadnak, hogy mi az amire rá kell gyúrni. (Azt ne mond, hogy az ügyfelek pénztárcájának a vastagságával van a gond, mert keresek egy rozsdás kést…)

Az IGAZI probléma, MINDIG ott van, amire HATNI tudsz.

Hatni tudsz a:

- vállakozásod hírnevére

- a portékádra

- az ajánlatodra

- az üzenetre, amit el akarsz juttatni a potenciális vásárlókhoz

- a csatornára, amelyre felteszed az üzenetet

—————————————————————————————————————

Egy, pikáns kérdés:

Ha egy vállalkozásnak, nem eredményes a marketingje,

akkor ki a felelős?

1. A vállalkozó, mert nincs igazán jó ajánlata és emögött terméke és/vagy szolgáltatása?

2. A beszállító – weboldalkészítő, designer, katalóguskészítő stb. – akinek a segítségével összeraktuk az üzenetet?

3. A kommunikációs csatorna, amelyre feltettük az üzenetet?

—————————————————————————————————————

Érdekel a véleményed!

Itt és most, mondd el: kit kell megsapkázni, ha nem eredményes a marketing?

119. Születésnapi bejegyzés…

2011, május 5, csütörtök

…..

Még ilyen nem volt, hogy rendezvény előtt 3-4 nappal, ne legyen hely… Köszönöm.

—————————————————————————————————————

Amint ígértem Születésnapom alkalmából én ajándékozok:

1. A visszatérő és jó ügyfeleket egy színvonalas “Vicces” műsorral lepjük meg

Duma Színház Magyarország – Showder klub. Aki ismeri a műfajt, az tudja, hogy ez mit jelent…

Marovásárhely – május 5 (azaz ma) – Nemzeti Színház, 19 órától. (Nem ügyfeleinknek, a helyszínen vásárolható jegy)

Székelyudvarhely – május 6. – A régi mozi terme (vagy a régi Digital 3 terme) – 19 órától.

—————————————————————————————————————

2. Egy igen-igen olcsó konferenciát is szervezünk, Székelyudvarhelyen

Még ilyen nem volt, hogy rendezvény előtt 3-4 nappal, ne legyen hely… Köszönöm nektek.

—————————————————————————————————————

A következő partnerektől, barátoktól várnak ajándékok a Konferencia résztvevőire, közel 5 000 Euró értékben:

1. Príma Rádió

2. Konnertfilm

3. Sigma-Net

4. Power Tuning

5. Küküllő Szálloda

6. Vitaking

7. Városinfó

8. City Reklám

9. Székelyföldi Régió Magazin

10. Fet Feel – Sport&Welness Club

11. ICC – Development

12. Napraforgó Panzió – Parajd

13. Xenzor

Köszönöm nekik!

És természetesen, a MarketingIskola.ro-nak is lesznek további ajándékai.

—————————————————————————————————————

A Konferencia résztvevői csupán egy névjegykártyát kell magukkal hozzanak és nyerhetnek.

Mivel tudjuk, hogy kik a résztvevők és mit nyerhetnek, valószínűleg fogunk kicsit csalni a sorsolásnál.

Nem abban, hogy ki nyerjen, hanem abban, hogy ki NE nyerjen. Pl. a Temesvári ügyfelünk, ne nyerje meg a Príma rádió egyik reklámcsomagját, mert ez neki nem lesz hasznos. Ezt inkább nyerje meg valaki más.

—————————————————————————————————————

Klikk, az alábbi Like/Tetszik gombra, ha “lájkolod”/tetszik…

118. Füstbe ment Euró milliók?

2011, április 27, szerda

“Előbb dörzsölgettem a kezem, hogy néhány ügyfelemnek, finanszírozást fogok hozni, majd megállt a tudomány…”

….

Az elmúlt 6 hétből, majd’ 5-öt határon túl töltöttem.

Előadásról-konferenciára, szemináriumról-tréningre, workshopról-előadásra jártam. (Van aki téglát szerez be, van aki aktuális információt…)

Természetesen, időközben volt szerencsém találkozni néhány igen érdekes figurával is. (Pl. a Ferraris pasas, kiről már írtam.)

És… találkoztam befektetőkkel is.

Tudod… van egy “zsák” pénzük és potenciállal rendelkező vállalkozásokat keresnek, ahova érdemes befektetni pénzt.

A belföldi finanszírozási konstrukciókhoz képest – úgy a mai, mind az ezelőtt 3-5 évveli finanszírozási lehetőségekhez képest is – igen-igen előnyös feltételek mellett lehetne pénzeket behozni vállalkozásokba.

A feltételek nem túl bonyolultak:

- legyen növekedési potenciál a vállalkozásba

- legyen egy alapos üzleti terv

- a trendben lévő piacágakkal, legyen köszönő viszonyba a finanszírozott vállalkozás

- akarjon minimum 4-5 Millió Eurót.

Paff.

Előbb dörzsölgettem a kezem, hogy néhány MarketingIskolásnak, finanszírozást tudok hozni, majd megállt a tudomány…

————————————————————————————————————–

A MarketingIskola tudatosan kisvállalkozókat segít.

Így, hamar beláttam, hogy nincs “kéznél” olyan ügyfél, akinek a fenti lehetőség valóban lehetőség lenne!

Majd elkezdtem gondolkodni:

3-5-8 év múlva, hány MarketingIskolás vállalkozás éri el az

1 millió Eurós forgalmat?

(Azokon kívűl, akik már elérték.)

Na ekkor döbbentem rá valamire, ami pofoncsapásként ért…

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány vállalkozásnak van erre egyáltalán ESÉLYE.

————————————————————————————————————–

Itt nem az a kérdés, hogy akarsz-e 1 millió Eurós forgalmú vállalkozást vagy sem!

Nem is az a kérdés, hogy a terméked/szolgáltatásod erre érdemes vagy sem!

Az a kérdés, hogy az üzleti koncepció,

az üzleti modell, aminek nekiestél,

túlélésre esélyes?

————————————————————————————————————–

Kicsinek lenni: veszélyes.

Úgy tervezni, hogy kicsik is maradunk: butaság.

Nem piacképes üzleti modellel dolgozni: előbb utóbb csőd.

————————————————————————————————————–

20 pontban fogalmaztam meg, hogy egy üzleti modell, egy elképzelés, milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogy esélye legyen a piacon.

Erről itt találsz részleteket: Klikk ide a részletekért!

Neked jó, hogy árkedvezményekkel kell ügyfeleket szerezni?

Mit tehetsz?

Klikk ide a részletekért!

Vajon a te üzleti modelled megfelel a “van esélye” paramétereknek?

Klikk: Itt megtudod!