199. Marketinges szemmel. Tusványosról…

—————————————————————————————————————

Két napot tudtam Tusványoson tölteni, de fél tucat előadásra így is sikerült beülni.

A programfüzetet előre átböngészve, több kérdésre is kerestem a választ, de leginkább az érdekelt, hogy kinek fognak eladni a vállalkozók 20 év múlva? Ez az emigráció, népességcsökkenés kérdésköre. Magyarán: a reklámszövegírók mennyire gyorsan essenek neki román nyelvtanfolyamnak?

—————————————————————————————————————

Meglehetősen értelmes gondolatmenet hangzott el az egyik előadáson, amelynek kb. az volt a lényege, hogy a székelyföldiek biztonságot akarnak és ha ez nincs meg, akkor: 1.) nem sokasodnak, 2.) elmennek Németországba karfiolt szedni.

Az ezt követő gondolatmenetet, szerintem a megalkotója sem értette – a politikai maszlagtól meg megóvnálak – de valami olyasmi lett a vége, hogy ha az embernek van pénze kajára, lakásra, színházbérletre, akkor itthon marad és sokasodik.

Ha nincs pénzünk a fentiekre, akkor persze a vállalkozók a bűnösök…

Sajnos, egyetlen általam látott előadás sem tért ki arra, hogy miből lesz a pénz, amelyből a vállalkozónak adnia kellene a munkatársnak, hogy a munkatárs kaját, lakást és színházbérletet vehessen.

Bár az értékteremtésről és ennek fontosságáról, sok helyen, sokat hallhattunk, senki nem definiálta az érték fogalmát (termék/szolgáltatás), amelyért valaki hajlandó cserét (pénzt) adni.

Senki nem tért ki arra az előadásában, hogy egy vállalkozás, csak az egyes munkatársak által összerakott értékek, összesített eredményéért kapja a pénzt. Nem azért mert dolgoztak, hanem azért mert ennek lett eredménye.

Senki sem beszélt arról, hogy a munkatárs nemhogy saját magáért, a munkájának eredményéért, de a mellette lévő munkatárs és a munkaadó eredményéért is felelősséget kellene vállaljon.

Ha felelősséggel végezzük dolgunkat, akkor abból lesz eredmény. Ha van eredmény, aki mások számára értékes, akkor abból lesz pénz.

Felelősség: (Részlet a WikiSzótár.hu-ból)

  1. Kitartó okozás, elszánt törekvés egy cél elérésére az ellentétes vagy eltérítő külső hatások ellenére is.
  2. A saját magunkra vonatkozó tudatos elképzelésünk, hogy kívánt, ésszerű hatást okozunk, érünk el
  3. Egy cél elérésében közreműködőként részt veszünk;
  4. Egy helyen jelen voltunk úgy, hogy a dolgok ottani alakulására hatottunk.”

Magyarán: én okozom a történéseket és valamilyen hatást érek el.

Okból lesz hatás. Eredményből lesz bevétel, bevételből lesz fizetés(is).

—————————————————————————————————————

Mutasson rá valaki egy vállalkozásra, ahol a munkatársak „elszántan törekednek a cél elérésére, az ellentétes vagy eltérítő külső hatások ellenére is.”

Vagy egy olyan vállalkozásra, ahol a munkakultúra arról szól, hogy hajcsár nélkül „Okozzunk ésszerű hatásokat!”, ahol a munkatársak „közreműködőként vesznek részt a cél elérésében” és az „ottani dolgok alakulására hatnak.”

A fizetés, a közös eredményből lesz.

Eredmény a felelősséggel végzett munkából lesz.

Ebben az is benne van, hogy munkatársként, a munkatársamért is felelősséget vállalok. Rá is hatással vagyok és Okozom az ő eredményességét is.

Rá kellene végre ébredni, hogy a munkatársam sikertelensége (eredménytelensége) elvesz a közös nagy eredményből, amelyből nekem is fizetést kellene kapnom.

Magyarán: ha nem rugódod eredményig magad és a melletted dolgozó munkatársadat is, akkor elnézed, hogy ő a közös eredményből elveszel, elvesztek…

Így kisebb lesz a kalap, amelyből neked (is) fizetést kellene kapnod.

Eddig olvasva, a munkaadó lelkesen bólogat: „Ó milyen igaza van! A munkatársak, valóban nem vállalnak felelősséget…így nincs amiből több fizetést adjak…” és ebben a pillanatban a munkaadó az aki „ledobta a felelősséget”.

Ilyenkor a vállalkozó mondja azt, hogy nem én vagyok az Ok, hanem a munkatárs.

Aztán a munkaadó azt is mondja, hogy vásárlók is „rosszak” mert nem hagynak elegendő pénzt a cégnél, amiből lényegesen nagyobb fizetést lehessen adni. Tehát megint „Ők” a vásárlók az Okok és nem én a vállalkozó.

Meg a politikum is hibás, a politikum az Ok, ami miatt nem szárnyal a vállalkozásom, tehát hatás helyzetben vagyok.

A politikum meg elmondja, hogy a székely akkor fog itthon maradni, ha biztonságban van, ehhez meg pénz kell kajára, lakásra, színházbérletre. Ha ezt nem adják meg neki, akkor a vállalkozó az Ok és én a politikus a hatás vagyok.

Mindenki, valaki mást talál felelősnek abban, hogy a székelyföldi embereknek pénzük legyen kajára, lakásra és színházbérletre, így itthon maradjanak és sokasodjanak.

—————————————————————————————————————

Tusványos jó volt.

Megyünk jövőben is…