187. A Zebramedia gondolkodásmód…

Ennek a világnak, valahogy minden végeredménye egy “sorrendiségre” van felépítve:

Telket veszünk – tervezünk – alapot ásunk – falakat emelünk – befedünk – berendezünk – beköltözünk.

1.) Berendezés nélkül is be lehet költözni egy házba, csak éppen nem, vagy nem olyan lesz az eredmény, mint amit elvártunk: nem fogjuk otthon érezni magunkat.

2.) Alap ásás nélkül is lehet falakat emelni, csak éppen nem vagy nem olyan lesz az eredmény, mint amit elvártunk… lehet ha fejünkbe esik a tető.

3.)…

Még a telekvásárlásnak is – mint a korábbi sorozat első pontjának – van egy sorrendisége:

Előállítok valami értékeset – megkeresem, hogy ez kinek kell – odaadom neki – pénzt ad cserébe – kiválasztom a telket – megveszem a telket.

—————————————————————————————————————

Egy reklámfelület bérbeadó esetén,

ez a sorrendiség hogyan néz ki?

Létrehozok valamit, amire figyelnek az emberek – megkeresem azt a vállalkozót, akiknek szüksége van ezeknek az embereknek a figyelmére – felajánlom neki a reklámfelületet – elfogadja az ajánlatomat – átadom neki az emberek figyelmét.

Innen kezdve, elvileg a vállalkozó feladata, hogy a hozzá irányított figyelemmel mit kezd.

Nem véletlenül használtam azt a szót, hogy “elvileg”.

Ha a reklámfelület bérbeadója, felelősséget vállal a vállalkozóért, akkor nem csak átpasszolja hozzá a figyelmet, de azt is megnézi, hogy ebből az átirányított figyelemből elegendő pénzt hogyan tud keresni? (A felelősségvállalásról, bővebben itt…)

Elvileg semmi köze ehhez, de felelősséget vállal a vállalkozóért.

—————————————————————————————————————

“Ha egy horgász nem megfelelő felszereléssel horgászik, akkor NEM lesz eredményes, bármennyi hal van 3 méterrel az orra előtt.”

—————————————————————————————————————

Hallottál már a Zebramédiáról?

A Zebramédia, nem csak azért vállal felelősséget, hogy figyelmet irányítson a weboldaladra.

Azért is felelősséget vállal, hogy az a weboldal, ahova a figyelmet irányítja, KÉPES legyen az odairányított figyelemből, készpénzt konvertálni.

Az egyik legtöbbet olvasott bejegyzésünk az ideális weboldalkészítőről szól. Ennek az a lényege, hogy a weboldalkészítő felelősséget vállal az ügyfeléért és – akár többletmunkát vállalva – olyan weboldalt készít, amely valóban eredményt hozz.

A Zebramédia, teljesen fölöslegesen irányít a weboldaladra 2000 látogatót, ha a weboldalad alap koncepciója, a rajta lévő szövegek, a design, a termékek nem megfelelően vannak összerakva. Nem lesz eredmény.

A Zebramédia, nem csak azért vállal felelősséget, hogy a weboldaladnak látogatói legyenek. Azért is igyekszik felelősséget vállalni,  hogy vásárlók legyenek. Egy reklámfelületért, SOHA nem azért fizetsz, hogy ennek hatására, benézzenek a boltodba, ránézzenek a weboldaladra. Azért fizetsz, hogy a rád irányuló figyelemből készpénz legyen.

Büszke vagyok rá, hogy a Zebramédiát a partnerünknek tudhatom!

Ők megértették, hogy mit jelent a Valós Megoldások kora.

Ők megértették, hogy milyen brutális mértékben át kell nyúlni a vállalkozó feje fölött, hogy eredményt hozhassanak neki.

—————————————————————————————————————

Első látásra, nem normális dolgot tesznek:

– ahhoz is hozzányúlnak, ami nem az ő feladatuk.

Valójában viszont épp az a normális, hogy valaki nem csak figyelmet irányít rád, hanem keményen dolgozik azon is, hogy ebből a figyelemből készpénz is legyen.

—————————————————————————————————————

Több vásárlót, Több profitot a Zebramédiának, mert akkor az ügyfeleinek Több vásárlója, Több profitja lesz!

186. A mintha juhász és a gazdagság

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény legény, aki a falu bírójának dolgozott.

Juhokat terelgetett, fát vágott, kerítést javított, malomba járt… Mindent elvégzett, amit rábíztak. Amolyan “jó munkaeronek” számított…

Egyszer aztán gondolt egyet és úgy döntött, hogy saját lábára áll. Kikérte a járandóságát és kilépett. (Rossz nyelvek szerint, a bíró rúgta ki, de ezt már soha nem fogjuk megtudni.)

—————————————————————————————————————

Szóval, egy kis pénzmaggal elindult szerencsét próbálni.

Bárhogy nézte a lehetoségeit, egyetlen lehetoséget látott az elorehaladásra és ezt mondta: “Juhász leszek!”

Egy kis számolgatás után arra jött rá, hogy a meglévo pénzébol ha vásárol 18 juhot, akkor 5-8 év alatt, szép kis nyájjá tudja azt növelni.

Meg is vette a 18 juhot és gondos gazda módjára el is kezdte nevelgetni, terelgetni oket.

Teltek, múltak a hetek, hónapok, évek és gyarapodni gyarapodott a bégetok csapata, viszont valahogy mégsem sikerült az eredetileg elképzelt nyájat összerakni.

Legeltetés közben, egy-egy bárány beleesett a szakadékba. Néhányat elvitt a farkas. Esetenként az is eszébe jutott, hogy talán a Gáázsik is megkúrttják.

Volt növekedés, de a juhokra is kiterjedt a H1N1 vírus és az is tizedelte a bégetok csoportját.

Legeltetés közben, nem vette észre, hogy tápanyagban gyenge legelokön legelteti a nyájat, pedig 2 dombbal odébb sokkal vastagabb volt a fu.

Szóval, telt-múlt az ido de egyszeruen nem volt eléggé nagy a gyarapodás. Néha már az is eszébe jutott, hogy eladja a létezo nyájat, de nemigazán akadt rá olyan vevo, aki a belefektetett munkát tisztességesen megfizette volna.

—————————————————————————————————————

Aztán egy szép tavaszi napon, bement a városba, új bakancsot venni. (Nagyon fájt a lelke, hogy a jó régi Kluzsána bakancsokat nem árulják már, de azért csak vásárolt valamit.)

A bakancsvásár után, gondolt egyet és bement a sarki kocsmába, hogy megigyon egy kupica pálinkát.

Tele volt a kocsma, ezért egy furcsa kinézetu, szemüveges figura asztalánál kért helyet magának.

– Maga kicsoda? – kérdezte a juhász.

– Én vagyok a juhász rendszergazda – mondta a furcsa kinézetu szemüveges figura.

– Saz mi a csicst csinál? – kérdezte a juhászunk.

– Há’ tudja a juhászok bégetoállománya, nem mindig azzal a tempóval növekszik, ahogyan növekedhetne…

– Álljon csak meg a zabaratás! – szakította meg a juhász. Majd folytatta: – Hát persze, hogy nem növekszik a bégetoállomány! Itt vannak a Gááázsik, a farkasok, a szakadék és még a H1N1 vírus is a juhászok ellen dolgozik. Sa legelok sem olyanok, mint régen…

– Jaaj, én azt jól tudom! – mondta a furcsa kinézetu figura. – Emellett meg az influenza is jöhet, vannak juhászok, akiknek a bégetoik allergiások lesznek a parlagfure, nem is beszélve az ízületi gyulladásról.

A juhász felhúzta a szemöldökét:

– Az én juhaim nem influenzásak, nem is allergiások és még egyetlen bégetom sem panaszkodott, hogy fájnának az ízületei.

A furcsa kinézetu szemüveges figura kihörpintette a pálinkáját és imigyen szólt:

– Hát a maga juhai nem szenvednek ezekben a betegségekben – mások meg már régen megoldották, hogy a farkasoktól, a szakadéktól megóvják a bégetoket. Soott. Olyan juhászokat is láttam, hogy sikeresen kezelték a H1N1 vírust.

Mondja a juhász:

– Nincs mit tenni. Farkasok vannak, szakadékok vannak és a nyáj nem növekszik.

A furcsa kinézetu szemüveges figura azt mondta:

– A magáé nem növekszik…

– Há’ hogyhogy? – kérdi a juhász.

A furcsa kinézetu figura intett a csaposnak, hogy kér még egy kört:

– No idefigyeljen maga juhász! Tudja-e hogy a környéken hány juhász, hány bégetocsapatot kerget körbe körbe? Ha nem, akkor én elmondom. Vannak vagy tízen. Juhász rendszergazda vagyok. Pontosan látom, hogy melyik juhásznak, hogyan növekszik a bégetocsapata.

Majd folytatta:

– Mindegyik juhász ugyanebben a járásban sétáltatja a bégetoit, csak soha nem találkoznak egymással. Van akinek a bégetocsapata jobban növekszik és van akinek kevésbé. Tudja, ez attól függ, hogy melyik, milyen ügyesen dolgozik a Gááázsik ellen, a farkasok ellen.

Levegovétel nélkül, mondta tovább:

– Melyik, milyen gyorsan veszi észre a kialakulóban lévo H1N1 vírust, hogy idoben megfékezze azt. A bégetok ízületi gyulladását is ha idoben látják, akkor egy kis bégeto boka masszázzsal  véglegesen kezelni lehet…

A juhász megint megszakította:

– Ne mind mondjon maga annyit! Én pontosan látom, hogy mi van a bégetoimmel. Én pontosan tudom, hogy mit kell tenni velük. Azt is tudom, hogy merre kell legeltetni!

– És teljes mértékben elégedett a bégetoállomány növekedésével? – kérdezte a figura.

– Ahhoz magának semmi köze! – fakadt ki frusztráltan a juhász.

– No akkó’ kavarja a dolgait és menjen át egy másik asztalhoz kupicázni… – szólt legyintoen a furcsa kinézetu szemüveges figura.

– Várjon már na… – szólt békítoen a juhász. – Maga azt akarja mondani, hogy ugyanebben a járásban, vannak juhászok, akiknek jobban növekszik a bégetoállományuk?

A furcsa kinézetu szemüveges figura nem szólt semmit.

– Sa Gááázsikra is ki lehet találni valamit? Sa H1N1 vírusra is? Sa szakadékok hunn vannak? S hunn vannak a vastagabb legelok? – Mondjon valamit, ne mind piszmogjon a pipájával!

Kissé morogva azt mondja a furcsa kinézetu figura:

– Tudja, maguk juhászok el vannak kicsit tévelyedve. A valamikori tíz bégetobol csináltak huszonhatot és NEM VESZIK ÉSZRE, hogy abból lehetne hatvanhatot is csinálni. Jönnek-mennek a hegyek között, büszkeségbol nem beszélnek a sorstársukkal. Másoknak is vannak nyavalyáik, magának is.

Kiitta a pálinkáját s így folytatta:

– Amilyen bégeto-növekedés-elleni-problémákat maga megoldott, azzal más küzd. Amit más megoldott, azzal maga küzd. Én, juhász rendszergazdaként, sok sok juhászt látok… más járásban is. Így már azokat a bégeto-növekedés-elleni-problémákat is látom, amelyekkel maga még nem is találkozott. Ez ennyire egyszeru. Amíg mások haladnak, maga piszmog. És minél többet piszmog, annál nehezebb utolérni, esetleg lehagyni oket. Érti már?

– Itt nincs mit csinálni! – szólt legyintoen a juhász. Gááázsik vannak, farkasok vannak, szakadék van és a legelok gyengék…

A furcsa kinézetu szemüveges figura csapott egyet az asztalra:

– Pukkadjon maga meg és vigye innen a nem Kluzsánás bakkancsát!

….

185. Az autonómia és a marketing

Egy „jogász” gondolatai az autonómiáról.

Kölyökként, láttam egy tanárt, amint felpofoz egy diákot.

Akkor született a döntés, hogy márpedig jogász leszek és rendet rakok én ebben a világban! Jó bácsik jó helyre, rossz bácsik rossz helyre…

Államvizsga, licenc… szóval minden papír meglett, de másodéves koromban leeset, hogy a jog nem feltétlenül arról szól, hogy kinek van igaza. Ezért azt mondtam, hogy befejezem az egyetemet és lesz papírom róla, hogy intelligens vagyok, de nem szeretném gyakorolni a jogi szakmát.

A késztetésem – miszerint rendet rakok ebben a világban – megmaradt, csak más úton…

Azon a gondolatmeneten megyek tovább, hogy a társadalom legeslegfontosabb, de leges legelhanyagoltabb pillérének kell segíteni, a kisvállalkozóknak…

—————————————————————————————————————

Mit mond a – csak a marketinghez érto – jogász vénám az autonómiáról?

—————————————————————————————————————

Mielott errol beszélhetnénk, néhány kulcsfogalmat helyesen kell értelmeznünk:

—————————————————————————————————————

Az alkotmány:

Ez egy törvény, ami „nehezen” módosítható és ez adja meg egy ország „alapszabályát.”

A mi szempontunkból, most csak annyi a lényeg, hogy ezzel az alapszabállyal összhangban kell legyen mindenféle más szabály(törvény).

Az alkotmány szerepét csontvázként képzeld el. Úgymond fix. Az összes szerv, izom stb. (törvény, kormányrendelet stb.) ezzel a csontvázzal kompatibilis kell legyen.

—————————————————————————————————————

A törvény:

Te és én, meg még vagy 126 ember úgy gondoljuk, hogy egymást pofán vágni nem jó dolog.

Ha nem csak 126-on gondoljuk így, hanem pl. 1265-ön, akkor ez az „egyesség” erkölcsi normává válik. A közösségünk egy szabályává válik: ”Egymást pofán vágni, mifelénk nem kóser.”

Ennek az erkölcsi normának az eredményeként, a Parlament kötelezo érvényuvé teszik az egyességünket, hogy az 1265 emberen kívül, mindenkire igaz legyen ez.

Ennyi a törvény.

Magyarán:

A törvények létrehozásának alapja arról szól, hogy a többség valamivel egyetért. Ennek az egyetértésnek a „bántalmazói” a többség ellen dolgoznak, tehát nyaklevest kaphatnak a törvény értelmében.

—————————————————————————————————————

Parlament:

Ez az az intézmény, ahol képviselok és szenátorok jogszabályokat terjesztenek be, vitatnak meg stb.

Ennek a folyamatnak a végére születik egy olyan jogszabály, amit mindenki be kell(ene) tartson.

A Parlamentben mindenféle törvényeket hoznak, de az Alkotmányhoz közvetlenül nem piszkálhatnak hozzá…

—————————————————————————————————————

Képviselok és szenátorok:

Most vegyük egy kalap alá és nevezzük „parlamentároknak” oket.

Te meg én, meg még 2345 ember megbíz valakit, (képviselot és szenátort azaz parlamentárt) hogy a Parlamentben (elozo pont), olyan törvények(elozo elotti pont) születhessenek, amelyek neked, nekem meg annak a 2345 embernek szimpatikusak.

Igen ám, de rajtad, rajtam és a 2345 emberen kívül, még laknak pár millióan ebben az országban.

Nos az a pár millió ember is megbízott egy-egy képviselot, szenátort, hogy márpedig az ok értékrendjük is képviselve legyen.

Ennek eredményeként, 588 képviselo és szenátor ücsörög a parlamentben, és ezek 588-an, 588 te meg én meg 2345 embernek képviselik az érdekeiket, értékrendjüket.

—————————————————————————————————————

A törvények megszületésének (egyszerusített) folyamata:

Ugye, nem tud körbe állni tízmillió ember és közös nevezore jutni, hogy egymás pofán vágása kóser vagy nem kóser?

Ezért lett kitalálva a parlamentár, aki képviseli(?) az nézopontomat, értékrendemet.

Ennek a kitalálmánynak köszönhetoen 588-an már „körbe tudnak ülni”, hogy eldöntsék mi kóser és mi nem kóser.

Az alap mechanizmus: a többség dönt.

Tehát, a tízmillió embert képviselo 588 parlamentár többsége – fele plusz egy, tehát 295 – ha asszonygya, hogy bú, akkor abból minden valószínuség szerint törvény lesz.

(Az alkotmány bizonyos témakörök esetén, nem fele plusz egyet kér, hogy törvény születhessen, hanem kétharmados egyetértést, de most ebbe ne menjünk bele…)

A lényeg a következo: Ha egy törvényt módosítani akarunk, vagy újat létrehozni, akkor azt a parlamentároknak minimum fele plusz egye meg kell szavazza.

—————————————————————————————————————

Mit jelent, az autonómia jogi szempontból?

Valószínuleg hallottál már arról az intézményrol, hogy Megyei Tanács. A Megyei Tanács, a megye bizonyos ügyeit intézi.

Nem intézi pl. a megyében lévo katonák sorsát. (Ezt országosan intézik.)

Nem intézi pl. a városokban lévo iskolák felújítását. (Ezt a város intézi.)

Szóval… bizonyos megyei problémákra, a Megyei Tanács pénzt kap (soha nem annyit, mint amennyi kellene) és ezeket igyekszik a megye érdekében, a legjobban elkölteni.

Az autonómiát úgy képzeld el, mint egy megyénél nagyobb területet, aminek kicsivel több mindenrol van jogosultsága dönteni, mint a megyének.

—————————————————————————————————————

Mi az alap probléma?

(Még mindig csak jogi szempontból.)

 —————————————————————————————————————

Probléma 1.

Hogy ezt a nagyobb megyét, több jogosultsággal létre lehessen hozni, ahhoz törvény kell.

Ha visszaolvasol, hogy egy törvény hogyan születik, akkor láthatod, hogy 295 parlamentár kellene rábólintson erre az autonómiára. (Nagyobb megye, több jogosultsággal.)

Tehát, 295 parlamentár kellene azt mondja, hogy „bú” és akkor lesz autonómia.

—————————————————————————————————————

Probléma 2.

Jelen pillanatban, ez a 295 parlamentár fölöslegesen szavazza meg ezt a törvényt, ugyanis az Alkotmány egyik cikkelye szerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam.

—————————————————————————————————————

S akkor? Mi a teendo?

Tanuljunk meg értékesíteni!

Az értékesítés lényege, ugye az, hogy úgy kommunikálok egy termékrol vagy szolgáltatásról, hogy az ügyfél meg legyen gyozodve: „Amit kap, az megoldja az o problémáját.” (A cserébe adott pénz csak következmény.)

Tehát neki jó, ha mellettünk dönt.

A marketing, pedig egyenlo értékesítés ipari üzemmódban: tömeges értékesítés.

Tehát nem személyesen mondom el az embereknek, hogy miért lenne jó, ha mellettünk döntene, hanem tömegesen. (TV-n, rádión, Youtube-n stb.-n keresztül)

Magyarán:

A gondolatot – miszerint nekünk autonómia kell – a marketing eszközeivel, úgy kell eladjuk, hogy a többség akarjon nekünk autonómiát. Tehát nekik lesz jó, ha nekünk autonómiánk lesz. (Az üzleti életben ez úgy néz ki, hogy az ügyfélnek lesz jó, ha nálunk költi el a pénzét.)

—————————————————————————————————————

A marketingben van egy olyan fogalom, hogy célközönség. Diákok, idosek, irodai munkások stb.

Ugyanazt a terméket, másként kell eladni az egyes célközönség típusoknak.

Az egész autonomista történet környékén vannak célközönségek.

Vannak a parlamentárok, akiknek el kell adni a gondolatot, hogy az autonómia, nekik miért jó? Itt az is probléma, hogy a parlamentár mint egyén, egyetérthet az Autonómia gondolatával, de ezt o is „el kell tudja adni” a saját szavazóinak…

Mivel ezek a parlamentárok a szavazóikból és szavazataikból élnek, nekik – azaz a por népnek – is el kell adni a gondolatot, hogy miért jó az autonómia. A Ialomita megyei román állampolgárok ha értik az Autonómia gondolatát és úgy gondolják, hogy nekik is jobb lenne, ha mi “autonómok” lennénk, akkor az oket képviselo parlamentárnak egyszerubb lenne a dolga.

Ergó, könnyebben megszavazza majd azt a tóvénytervezetet, amely alapján nekünk lesz egy nagyobb megyénk, nagyobb hatáskörrel(autonómiánk).

Ez a következoképpen képzeld el:

A NIVEA a végfelhasználót kell meggyozze, hogy NIVEA terméket vegyen és nem a viszonteladót.

Ha végfelhasználó (Ialomita megyei állampolgár)

akarja a NIVEA termékeit (autonómia),

akkor a viszonteladót (román parlamentár) nem kell gyozködni,

hogy NIVEA terméket forgalmazzon (megszavazza az autonómiát). 

—————————————————————————————————————

Az ideális helyzet:

A Ialomita megyei románok megértették, hogy nekik miért lenne jó, ha nekünk autonómiánk lenne. pl. egy csomó pénzt befektet a román állam a székely gyerekek oktatásába, de ennek a befektetésnek nagy részébol más országok profitálnak, mert nem érezzük itthon magunkat és emigrálunk…

A Ialomita megyei parlamentárok küzdenek, hogy autonómiánk legyen, mert nekik lesz ez jó és ebbol ok tudnak politikai tokét kovácsolni.

Pont.

—————————————————————————————————————

Hol tartunk?

Nagyon uuuugyesek és okosak voltunk és úgy csomagoljuk a Ialomita megyei állampolgároknak a mi autonómiánkat, hogy ok akarják, hogy legyen nekünk autonómiánk: Zseniálisak vagyunk.

Ennek eredményeképpen a Ialomita megyei szenátorok és képviselok – pártállástól függetlenül – nálunk is jobban megmozgatnak minden követ, hogy szülessen már meg az a törvény, miszerint autonómiánk van.

Egy a bibi… ha el is fogadják ezt a törvényt, az Alkotmánybíróság (“csontvázkompatibilitás felelos”) úgy visszavágja, hogy gyönyöruség nézni, mert a megszavazott törvény, nem kompatibilis az Alkotmánnyal.

Feltételezzük, hogy a bibit megoldjuk és még az Alkotmányt is sikeredik úgy módosítani, hogy az autonómiára vonatkozó törvény rendben legyen.

Jessz! Autonómiánk lett!

És… mi változott?

Létezo pénzügyi keretekbol, a létezo vezetoinkkel, a létezo problémákat kell megoldani.

Létezo tanárainkkal, orvosainkkal, vállalkozóinkkal, munkatársainkkal megy tovább az élet. Max. többet magyarkodhatunk.

—————————————————————————————————————

UI: Szemtelen módon, csupán autonómista gondolatokba foglaltam bele pár marketing alapszabályt. (Amikor valaki megmagyarázza, hogy egy erdélyi magyar KKV-nak mitol lenne jobb, ha autonómiánk lenne, majd lényegesen komolyabban fogom venni ezt a témát.)

—————————————————————————————————————

Nem az a kérdés, hogy te mit akarsz az ügyfelektol!

Az a kérdés, hogy az ügyfeleid mit akarnak?

Ne pénzt akarj keresni, hanem olyat adni a világnak, amiért cserébe az hajlandó pénzt adni.

—————————————————————————————————————

Autonóm döntésed, hogy egy like/tetszik gombot megnyomsz-e vagy sem…

184. A székely zászlós marketing

Van ez a herce hurca kis világunkban:

– itt a zászló, miért van zászló?

– milyen a bajsza Tamás Sanyinak?

– zászlóhasogató kerestetik

– Magyarországon ki kell tenni vagy nem kell kitenni polgármesteri hivatalokra a székely zászlót?

Ha nem vagy képben a történésekkel, akkor nem hagytál ki túl sokat.

Beszélünk sokat a jelképeinkrol, de egyetlen kitett-levett-elhasított-kidumált zászlót sem lehet, sem a bankba betenni, sem megenni.

A vállalkozót ez az utóbbi szempont kellene vezérelje.

—————————————————————————————————————

A lényeg az, hogy az emberek valamirol beszélnek,

valami megragadta az érdeklodésüket.

Most kellene jöjjön a:

1. Nyomda: “Ingyen Székelyföldes Öntapadóst osztogatunk. Tedd fel az autódra!”

2. Cukrász: “Székely zászlós alakú mini zserbó! 20 lejedbe kerül és kérésedre postázzuk az általad kiválasztott politikusnak.”

3. Bárki: “Jövo héten a Székely vezetéknevu vásárlóink kapnak ajándékba egy…”

4. Festékbolt: “Használja a székely zászló színeit! Egész februárban, kettot fizet, kettot kap!”

5. Étterem: “Kóstold meg a székely gulyásunkat, székely káposztánkat februárban! Ajándék öntapadóst adunk az autódra!” (1. es pont, keresztmarketing.)

6. Kötélgyár: “Amennyiben zászlót szeretne elhelyezni a vállalkozása épületén, a legidosebb munkatársa életkorával megegyezo centiméternyi zászlókötelet ajándékba adunk!”

7. Marketinges: Lásd a bejegyzés végén…

8. Stb.

—————————————————————————————————————

Ja…

Hogy ehhez kell az a gondolkodásmód, hogy vagy témát adunk az embereknek, vagy az emberek között terjedo témakörre rákönyökölünk és ingyen publicitást, szájreklámot kapunk? (A szörfös is a hullámot várja…)

Ja…

Hogy nem ártana, ha címlistát építenél a vásárlóidról, érdeklodoidrol, hogy ilyenkor nagyon gyorsan sok-sok emberhez jusson el az ajánlatod?

Ja…

Hogy ehhez kell gatya? “Jójó Levente, de ha csinálok egy ilyet, akkor a finánc, a környezetvédelem, a ….”

—————————————————————————————————————

Kihasználva az alkalmat:

7. Marketinges: Ha érted ezt a gondolatmenetet, akkor írj egy mailt nekünk és egy telefonos konzultáció során,  átnyálazzuk az Üzleti Modelledet. Csak akkor kell kifizesd a konzultáció díját, ha úgy döntesz, hogy ki akarod fizetni a 100 Euró plusz ÁFÁ-t.

Cserébe: Vagy önapit teszel az autódra, vagy átkereszteled magad “Székely”-re, vagy valami székelyes ajánlattal kijössz.

(Írj egy mailt a hello szekely marketingiskola.ro mailcímre…. öööö akarom mondani, hello kukac marketingiskola.ro mailcímre és nyálazzuk át az Üzleti Modelledet.)

—————————————————————————————————————